Elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága és igazat adott annak a magyar kormánytisztviselőnek, akit indoklás nélkül bocsátottak el állásából 2010 szeptemberében egy olyan jogszabály alapján, amelyet később az Alkotmánybíróság megsemmisített. Az államnak hatezer eurós nem vagyoni kártérítést és háromezer eurós eljárási költséget kell fizetnie.
A kormány új önéletrajz-írási követelménye riadalmat kelt a munkavállalóknál, ez semmi más, mint egy új adatgyűjtés – mondta a Magyar Közalkalmazotti és Köztisztviselői Szakszervezet főtitkára a Klubrádióban.
Méltatlanság, bizalomvesztés, illetve nem megfelelő munkavégzés esetén fel kell, létszámcsökkentés miatt pedig fel lehet menteni a jövőben a kormánytisztviselőket és a köztisztviselőket - a többi között ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet pénteken nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a köztisztviselők indoklás nélküli felmentését lehetővé tévő törvényi rendelkezést. Az MSZP az indoklás nélküli elbocsátások leállítását követeli, a Jobbik aggodalmai beigazolódásaként, megnyugvással veszi tudomásul az Alkotmánybíróság keddi döntését. A Fideszt nem érte váratlanul az Alkotmánybíróság döntése, az LMP szerint a Fidesz sem vonhatja ki magát az alkotmány hatálya alól, a KDNP pedig még tanulmányozza a döntést.
Az MSZP közjogi kabinetjének vezetője az Alkotmánybíróság keddi határozata nyomán felszólítja a kormányt, hogy a továbbiakban függessze fel az indoklás nélküli kirúgásokat.
Az alkotmányjogász szerint a május 31-ei hatállyal való megsemmisítés kiegyezés a politikával.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó szabályt ez év május 31-i hatállyal.
A szakszervezet kérése ellenére sem vizsgálja az Európai Bizottság a közigazgatásban dolgozók indoklás nélküli elbocsátását lehetővé tevő törvénymódosítást.
